A koronavírus miatt bevezetett korlátozó intézkedések lazítása kapcsán számos kérdés merül fel arra vonatkozóan, hogy a lazítás mellett milyen intézkedések bevezetése szükséges és indokolt a vírus terjedésének újbóli jelentős gyorsulásának megelőzése érdekében. Ezek között olyan intézkedések is lehetnek, amelyek adatkezeléssel járnak. Ilyen például a munkahelyi testhőmérséklet ellenőrzés, amellyel a NAIH egy friss állásfoglalásban is foglalkozik.

A NAIH március 10-én adott ki tájékoztatót a koronavírussal kapcsolatos adatkezelések kapcsán. A március 10-i tájékoztatóban a NAIH a testhőmérséklet munkáltató általi ellenőrzése kapcsán az alábbiakat írta:

A Hatóság viszont – összhangban más tagországok felügyeleti hatóságainak álláspontjával – a jelenlegi magyarországi járványügyi helyzetre tekintettel nem tartja arányosnak a munkáltatói intézkedéssel elrendelt, minden munkavállalóra általánosan kiterjedő, bármilyen diagnosztikai eszközt (így különösen, de nem kizárólagosan lázmérőt) alkalmazó szűrővizsgálatok előírását, testhőmérsékletére kötelezően kiterjedő vizsgálat bevezetését, tekintettel arra, hogy a koronavírus tüneteivel kapcsolatos információk összegyűjtése, értékelése, valamint azokból következmények levonása az egészségügyi szakemberek, illetve hatóságok feladata.

Amennyiben a munkáltató a dolgozó bejelentése vagy egyedi esetben az összes körülmény mérlegelése vagy az általa elvégzett kockázatértékelés alapján bizonyos, a megbetegedésnek való kitettséggel fokozottan érintett munkakörökben elengedhetetlenül szükségesnek tartja, a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) vagy e) pont szerinti jogalap (lásd fent) és a GDPR 9. cikk (2) bekezdés h) pontjában, továbbá (3) bekezdésében foglalt feltételek alkalmazásával járhat el jogszerűen, így kizárólag egészségügyi szakember által vagy szakmai felelőssége mellett végzett vizsgálatokat rendelhet el, a munkáltató pedig kizárólag ezen vizsgálatok eredményének a megismerésére jogosult.(lásd tájékoztató, 2./I. pont)

A NAIH a friss állásfoglalásában fenntartja azt az álláspontját, hogy “a teljes állomány továbbra sem kötelezhető arra, hogy alávesse magát lázmérésnek.”

Ugyanakkor kiemeli a Hatóság azt is, hogy “[e]gyes, a munkáltató kockázatértékelése alapján kiemelt kockázatúnak minősített feladatot ellátó munkatársak – így például az ügyfélszolgálati tevékenységet végzők – esetében elrendelhető a testhőmérséklet mérése.

A NAIH hozzáteszi azt is, hogy amennyiben a kiemelt kockázatúnak minsített feladatot ellátó munkatársak esetében elrendelésre kerül a testhőmérséklet mérése és ehhez nem áll rendelkezésre megfelelő számú egészségügyi szakember, akkor “... az egészségügyi szakember szakmai felelőssége mellett, a szakember által meghatározott módszertan vagy szabályzat szerint, valamint a szakemberre irányadó szakmai titoktartási kötelezettséggel analóg titoktartási kötelezettség mellett más személy (nővér, humánszolgálat külön titoktartási kötelezettséget vállaló kijelölt munkatársa) is feljogosítható a testhőmérséklet mérésére. A munkáltató azonban ebben az esetben is kizárólag a vizsgálatok eredményeit (alkalmas-e a munkavégzésre) ismerheti meg.”

Összefoglalóan, a testhőmérséklet ellenőrzése kapcsán tehát az alábbi szempontokra kell figyelemmel lenni a hatósági állásfoglalás alapján:

  • nem alkalmazható a teljes munkavállalói állományra,
  • kiemelt kockázatú munkakörökben, ahol sok a személyes kontaktus (pl. ügyfélszolgálat), sor kerülhet a testhőmérséklet ellenőrzésére,
  • elsősorban egészségügyi szakember végezheti az ellenőrzést, ha ez nem lehetséges, akkor a szakember iránymutatása mellett, megfelelő titoktartás mellett végezheti erre kijelölt más személy is,
  • a munkáltató csak azt ismerheti meg, hogy az érintett alkalmas-e munkavégzésre vagy sem.

Mire figyeljenek még a munkáltatók?

A Hatóság kiemeli, hogy az adatvédelmi jogszabályokban foglaltaknak való megfelelés ezekben az esetekben is az adatkezelő felelőssége és kötelezettsége. Erre tekintettel a fentieken túlmenően az adatkezelőknek, többek között, az alábbiakra is szükséges figyelmet fordítaniuk:

  • az adatkezelés jogalapjának rendezése, figyelemmel arra is, hogy egészségügyi adat kezelésére kerül sor és a megfelelő jogalap meglétének dokumentálása,
  • az adatkezelés feltételeinek kialakítása oly módon, hogy az megfeleljen az általános adatkezelési elveknek (különösen célhoz kötöttség, adattakarékosság, korlátozott tárolhatóság),
  • az érintettek megfelelő előzetes tájékoztatása,
  • az érintetti jogok gyakorlásának biztosítása,
  • megfelelő biztonsági intézkedések kialakítása az adatkezelés biztonságának garantálása érdekében.

Alkalmas eszköz-e a lázmérés a koronavírussal kapcsolatos szűrés végzésére?

Némileg ellentmondásos a Hatóság érvelése arra vonatkozóan, hogy a teljes állomány tekintetében az adattakarékosság elvébe ütközik a testhőmérséklet mérése, mivel ez az eszköz önmagában nem alkalmas a koronavírus fertőzés megállapítására (illetve a normál testhőmérséklet sem jelenti azt, hogy nem áll fenn fertőzés):

….  a munkáltató által generálisan, valamennyi munkavállalóra kiterjedően elrendelt testhőmérséklet mérése, mint az adatkezelés céljának eléréséhez választott eszköz a Hatóság álláspontja szerint az adattakarékosság elvébe ütközik, azaz nem megfelelő és releváns az adatkezelési cél szempontjából, ugyanis önmagában abból a tényből, hogy egy munkavállaló lázas, még nem lehet egyértelműen arra következtetni, hogy ennek okozója az új típusú koronavírus fertőzés, míg az, hogy a munkatárs nem lázas nem jelenti, hogy esetlegesen nem kapta már el a fertőzést, így a testhőmérséklet mérése hamis biztonságérzetet adhat.” (2. pont)

Ha a testhőmérséklet ellenőrzés alkalmatlan eszköz a cél elérése érdekében, akkor a korlátozott alkalmazása is problémás lehet a célhoz kötöttség és az adattakarékosság szempontjából, viszont amennyiben engedélyezett a használata, mert egy – nyilván önmagában nem elégséges, de elsődleges, egyszerűen elvégezhető – szűrés, amely további intézkedések megtételére adhat alapot (pl. munkavállaló figyelmének felhívása arra, hogy forduljon orvoshoz, stb.), amelyek esetében az adatkezelés már nem a munkáltatónál történik meg. (Ha a láz jelenléte egyértelműen nem is utal a koronavírus jelenlétére, de más fertőzés fennállását mutathatja, így egyéb fertőzések terjedésének megelőzésére is szolgálhat, ha a munkavállaló lázasan nem megy be a munkahelyére, otthon marad, illetve szükség esetén orvoshoz fordul.)

Mi a helyzet az ingatlanokba belépő egyéb érintettekkel (látogatók, ügyfelek, alvállalkozók, stb.)?

Az állásfoglalás nem tér ki arra, hogy a munkavállalókon kívüli csoportok esetében alkalmazható-e a testhőmérséklet mérése. Az állásfoglalás logikáját követve, a szisztematikus, általános ellenőrzés ebben az esetben sem indokolt, illetve ellentétes lehet a célhoz kötöttség és adattakarékosság elvével, ugyanakkor lehetnek olyan helyzetek, amelyekben – a kockázatértékelésre támaszkodva – elfogadható lehet az intézkedés bevezetése. A megelőzéshez kapcsolódó intézkedéseknek ugyanis a felek jogviszonyától függetlenül kell szolgálniuk azt a célt, amely érdekében bevezetésre kerültek. Elképzelhető lehet, hogy – a testhőmérséklet ellenőrzéssel kapcsolatos fenntartások mellett – bizonyos helyeken és helyzetekben elsődleges szűrőként a testhőmérséklet mérésére is sor kerüljön (nagy forgalmú helyek esetében, így reptereken láthatunk példát).

Forrás: gdpr.blog.hu