Nem könnyű feladat. Szeretnénk tisztázni, hogy szervezeteknek, személyes adatot nem tartalmazó email címekre lehet hírlevelet küldeni. Ez triviális dolognak tűnik, de sajnos nagyon sok olyan ember él Magyarországon, aki ezt nem tudja, és kellemetlen helyzetbe kerül az félinformáció birtoklása miatt.

Amennyiben az e-mail cím személyes adatot tartalmaz pl. nagy.géza@tudomisénmirolvanszo.hu abban az esetben ezen az email címen az illető, mint cég alkalmazottja előzetes hozzájárulás hiányában nem célszerű megkeresni. Lehet következménye. Amennyiben ez az email cím a cég hivatalos email címeként is használatban van, küldhető marketing üzenet előzetes hozzájárulás nélkül, mert az a cég címének (is) tekintendő.

Opt in alapelv érvényesül a reklám küldésével kapcsolatban, azaz az érintettnek csak akkor küldhető reklámlevél, ha előzőleg engedélyt adott ilyen reklámcélú levelek küldésére (például regisztrációja során vagy valamilyen weboldalon keresztül stb.)

Előzetesen bepipált checkbox jogszabályba ütköző eljárásnak minősül. Sajnos még mindig látunk ilyen eljárást. Miért? Mert nem számít önkéntes beleegyezésnek, aktív cselekvésnek az érintett szempontjából.

Nem csak a GDPR szabályait kell értelmezni a marketing tevékenységgel kapcsolatban, hanem számos más jogszabály előírásait is. Nytv. – a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény, Kkt. – a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény, Ekertv. – az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény stb…Grt. – a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény

A Grt. 6. § (1) szerint, ha külön törvény eltérően nem rendelkezik, reklám természetes személynek, mint reklám címzettjének közvetlen megkeresése módszerével (a továbbiakban: közvetlen üzletszerzés), így különösen elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű más egyéni kommunikációs eszköz útján – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – kizárólag akkor közölhető, ha ahhoz a reklám címzettje előzetesen egyértelműen és kifejezetten hozzájárult.

Adatkezelői oldalon fontos kiemelnünk, hogyha természetes személynek szeretnénk hírlevelet, reklám tartalmú üzenetet küldeni, előzetes hozzájárulás nélkül ez nem lehetséges.

Az érintett természetes személyek hozzájárulás kérése céljából történő megkeresése sem jogszerű eljárás, ha reklámot tartalmaz.

Grt. (8) Az (1) bekezdés szerinti hozzájáruló nyilatkozat kérésére vonatkozó közvetlen megkeresés reklámot nem tartalmazhat, ide nem értve a vállalkozás nevét és megjelölését.

Azt gondoljuk, hogy a legnagyobb gondossággal kell eljárni abban az esetben ha marketing üzeneteket küld a cég leendő megrendelőinek.

Ne feledjük, a természetes személyeknek küldött kéretlen reklámüzenetek tekintetében jogsértés esetén a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMMH) hatásköre is fennáll.

Ha természetes személy olyan magyar nyelvű vagy egyértelműen magyar címzetteknek szánt e-hirdetést kap e-mailen, sms-ben, mms-ben vagy faxon, amelyhez előzetesen nem járult hozzá, vagy ha nincs az üzenetben semmilyen információ a leiratkozás lehetőségéről, vagy esetleg azután is kapja ezeket a hirdetéseket, hogy a leiratkozás megtörtént, segítségért az NMHH-hoz fordulhat.

Az NMHH azonban a jogszabályok alapján csak természetes személyeknek küldött elektronikus hirdetésekkel kapcsolatban folytathat le eljárást, más kéretlen levelek esetében (pl. vírusos levelek, vicces képek, videók, lánclevelek, idegen nyelvű levelek stb.) nem rendelkezik hatáskörrel. Ezekben az esetekben a spamszűrő alkalmazások és a számítógép tűzfala lehet a megoldás.