Forrás: http://m.privatbankar.hu/vasarlo/furcsa-lepest-szul-az-adatvedelmi-szigor-ki-kell-tepni-a-panaszkonyv-lapjait-324553

Az új adatvédelmi szabályzat, a GDPR a vásárlók könyvébe írt személyes adatokkal is rendelkezik.

Az Országgyűlés előtt már ott fekszik az a friss törvényjavaslat, amely egy sor törvényt igazít hozzá az uniós adatvédelmi előírásokhoz (ez az a GDPR, a személyes adatok védelmének követelményrendszere) – hívja fel a figyelmet a Blokkk.com.

A szakblog kitér arra, hogy nem csak a 2005-ben született, jelenleg is hatályos kereskedelmi törvény, hanem elődje, az 1978 évi I. számú, a belkereskedelemről szóló törvény is előírta, hogy lennie kell. De panaszkönyv volt már régebben is.

A két törvény szövege kísértetiesen hasonló, de hát ami jó, vagy annak tűnik, azon minek is változtatni: az üzletekben jól látható és könnyen hozzáférhető helyen vásárlók könyvét kell elhelyezni. A vásárlók abba jegyezhetik be az üzlet munkájával kapcsolatos panaszaikat, közérdekű bejelentéseiket és javaslataikat. A vásárlót e jogának gyakorlásában megakadályozni vagy befolyásolni tilos. A bejegyzést érdemben meg kell vizsgálni és az intézkedésről a vásárlót tájékoztatni kell. Ez volt a régi joganyagban és a mai is nagyon hasonlít erre.

Adatvédelmi szigor

Az uniós jog tiltja, hogy egy vállalkozásnál az odajutó személyes adatokat, a vásárlók bejegyzéseit, pontosabban hogy ki írt bele, mi a lakcíme, elérhetősége, azt más idegen, akinek semmi köze hozzá, lássa.

Meg is született a törvénymódosítási javaslat, így a vásárlók könyvéről szóló passzus (a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 5. §-a) előreláthatóan a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

“más vásárlók által a vásárlók könyvébe bejegyzett személyes adatok megismerése lehetőségének kizárása céljából a vásárlók könyvéből a kereskedő a bejegyzést követően haladéktalanul eltávolítja a …. panaszt vagy javaslatot tartalmazó oldalt, azt elzártan – a folyamatos sorszámozás rendjének megfelelően – megőrzi és a hatóság felszólítására rendelkezésre bocsátja.”

Magyarra fordítva a vásárlók könyvének bejegyzéseit nem lehet benne hagyni, így azokat a lapokat, amire írt a vásárló, azt ki kell tépni, vagy vágni és az előírt ideig tárolni. Mivel a bejegyzésekre köteles a boltos, vagy más szolgáltató, például vendéglős, meghatározott időn belül válaszolni és ezt a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrizheti is. Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, az elfogadás kért időpontja március.

A közösségi média, mint panaszkönyv

A Blokkk.com szerint nincs arról statisztika, hány bejegyzés is születik a vásárlók könyvében, de azt azért a portál megkockáztatja, hogy a közösségi oldalak jócskán lepipálják már. És boltosok mondták, hogy a közösségi oldalak nagyon meg tudnak tépni egy szolgáltatót, ha valamiért nem tetszik a vásárlóknak. Vásárlók könyve bejegyzések viszont nem nagyon keringenek a neten és nincsenek hírek arról sem, miket írnak bele a vásárlók.

A vásárlók könyvét a kereskedelmi hatóságnak (a jegyzőnek) hitelesítenie kell, ami folyamatosan számozott oldalú. A vásárlók a vásárlók könyvébe bejegyezhetik panaszaikat és javaslataikat, de azért a törvény kimondja azt is, ezeknek a bejegyzéseknek a szolgáltatóhely tevékenységéhez kell kapcsolódniuk. A kereskedelmi hatóság feltünteti a vásárlók könyve megnyitásának időpontját is. És azért az egy érdekes történet is lehet, amikor a boltos a hitelesített vásárlók könyvéből kitépdesi a bejegyzéseket tartalmazó lapokat.

A kereskedelmi tevékenység ellenőrzésére jogosult hatóságok két évre visszamenőleg vizsgálhatják a vásárlók könyvébe írt bejegyzéseket, valamint az írásbeli vásárlói panaszra adott válasz másodpéldányát. Ugyanis 30 napon belül a bejegyzésekre válaszolni is kell, írásban és érdemben.

Kép forrása: http://m.privatbankar.hu/vasarlo/furcsa-lepest-szul-az-adatvedelmi-szigor-ki-kell-tepni-a-panaszkonyv-lapjait-324553

MTI fotó: Máthé Zoltán